Benyitok a lakásba, de senki sincs ott. A cicát lerakom a
földre én pedig be akarok menni a fürdőbe.
- Yaa! Sun Ji!!! – nyitok be Changjohoz. Amilyen gyorsan
csak tudok, elkapom a tekintetem róla, de vizes felső testét még így is láttam.
Gyorsan becsukom az ajtót és kiszaladok a nappaliba, ahol magamba kuncogok, míg
ki nem jön Jong Hyun.
- Mehetsz. – hát hogyisne, ezzel megint mindent
elszúrtam. Pedig már kezdtem azt hinni, hogy végre normális lesz velem.
Bemegyek a fürdőbe és elvégzem a kis dolgomat, majd
megmosom hideg vízzel az arcomat. Kifejezetten jól esik és még fel is frissülök
tőle. Belenézek a tükörbe, de magam helyett Changjot látom benne, vagyis…
- Miért vagy itt? – fordulok hátra meglepődve.
- Nyugi, csak a ruháimat hagytam itt. – felkapja a kád
széléről és kimegy.
Megint viháncolok egy kicsit, de csak egész halkan. Nem
tudom mi ütött belém, de annyira vonz Changjo sejtelmessége. Megismerném
egyszer közelebbről is, de nem merek vele beszélni. Az, hogy megöleltem lent,
már az is nagyon ciki volt mindkettőnknek.
- Changjo? – keresem a konyhában, de ott nincs. A
nappaliban se látom, ezért gondolom csak a szobájában lehet.
Bekopogok hozzá, de nem válaszol.
- Jong Hyun?
- Mi az? – ideges a hangja alapján.
- Ma ráérsz? – gyengéd és nyugodt maradok.
- Miért?
- Mert szeretnék veled beszélni.
- Miről? – kicsit visszavesz magából.
- Mindegy. – feladom. Inkább hagyom és talán egyszer ő
fog engem keresni.
Megragadja a csuklómat. Megijedek, mert nem hallottam,
hogy kijött volna.
- Miről? – kérdezi egészen higgadtan.
- Csak úgy. – lehajtom a fejemet.
Elgondolkodik egy percre, de ahelyett, hogy válaszolt
volna, csak szimplán becsapta előttem a szobájának bejáratát.
- Akkor ne. Én csak kedves akartam veled lenni. – ordítom
be, de van egy sejtésem, hogy tudomást se szerez a dologról.
Már vagy egy órája zuhanyozok, és ennek már Changjo is
hangot adott, de valahogy nem érdekel.
- Akkor befejezed, ha leülök veled beszélgetni? – nem zavartatva
magát nyit rám. Szerencsémre a függöny be van húzva, de akkor is illetlenség
valakire így rátörni.
- Yaaa Changjo! Húzz ki! – nekivágom a tusfürdőmet, de
nem találja el, mert ügyesen kivédi a nyílászáróval.
- Szóval nem. – bújik vissza fejével.
- Menjél már ki!
- Addig nem, míg nem fejezed be a zuhanyzást. Tudod, a
vízszámlát át is vállalhatnád tőlem, akkor azt hiszem, nem lenne ekkora a
pofád.
- Jól van, abbahagyom. – bevágom a durcát.
- Rendeltem pizzát, gyere enni.
- Jövök, de akkor kimennél?
- Már itt se vagyok. Nem vagyok kíváncsi a meztelen
testedre. – végre kimegy, én meg magamra teríthetem a törcsimet.
Megszárítkozok és felveszem a kikészített fehér neműmet
és hálóingemet. Belebújok a mamuszomba és kicsoszogok a konyhába, ahol Changjo
már eszi a pizzáját. Melléülök a pulton és én is kiveszek egyet, amit hamar el
is pusztítok. Megeszem a pizza felét, Changjo pedig tátott szájjal figyeli,
ahogy még egyet kiveszek a dobozból.
- Hogy tudsz te ennyit enni?
- Éhes vagyok. Egész nap alig ettem. Csak azt, amit
csináltál ebédre.
- Aha.
- Amúgy nagyon jól tudsz főzni. – próbálom feloldani a
hangulatot.
- Köszi. Te nem tudsz?
Megrázom a fejem. – Nem az erősségem.
- Kár, pedig egy nőnek tudnia kell főzni. Ne várd el,
hogy így könnyen találsz magadnak férjet. – egy nagy falatot letép a
pizzájából és úgy tesz, mintha nem lett volna sértő az, amit mondott.
Teszek rá, akkor se tudja lelombozni a kedvemet és
megpróbálom szóra fakasztani.
- Mióta van együtt a bandátok?
- 2010 óta.
- Már két éve?
- Ja.
- És, hogy megy? Nem nehéz?
- Jól megy és de, nehéz.
- Sok rajongótok van? – kicsit bedőlök, hogy bele tudjak
nézni szemébe, de ő elfordítja fejét. Leteszi a pizzáját és feláll.
- Igen, sok. – azzal elviharzik. Felkapja a kabátját és
becsapja maga mögött a bejárati ajtót.
Rosszat mondtam volna?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése